Manchester City már nem csak a pályán, hanem a tőzsdén is elveri a Unitedet

Manchester City már nem csak a pályán, hanem a tőzsdén is elveri a Unitedet

Manchester City már nem csak a pályán, hanem a tőzsdén is elveri a Unitedet

Manchester vörös részén egyre kevesebb a győzelem és egyre kevesebb a pénz is. A United röpke tíz éve még a világ egyik legsikeresebb és legjobb csapatának számított, nem is volt kérdés, melyik a nagyobb manchesteri klub. Ma már ez kérdés!

A Premier League-éra

1992-ben indult el az angol élvonal a ma ismert néven. Ekkor 22 csapat tartozott még ide a mai 20 helyett, ezek a csapatok pedig 205 millió fontot termeltek összesen. Ez az összeg egyébként kevesebb, mint amennyit a Leicester City az előző idényben egymaga produkált. A vörös ördögök az első idényt 10 ponttal nyerték, 44%-kal több profitot behúzva, mint a bevételi listán utánuk következő Liverpool (a bajnokságban csupán a 6. helyen végeztek), akik a United 25,2 millióját 17,5-ig tudták csak követni. A tabellán a vörösök mögött másodikként végző Aston Villa a pályán sokkal jobban teljesített, mint a tőzsdén, mindössze 10,2 millió fontig jutottak. Érdekesség, hogy a MU bevételeinek nagyrészét nem a meccsnapokon kereste meg, talán emiatt okozott nagy meglepetést az, hogy a reklámbevételeik duplája volt az Arsenalénak és négyszerese a Liverpoolénak. Könnyű volt mezszponzort találniuk, hiszen ők adták el a legtöbb szerelést ebben az évben. A 93-94-es Bajnokok Ligája szereplés lehetővé tette, hogy akkor rekordnak számító 3,75 millió angol fontért leigazolják Roy Keanet. Az előző idényben 35 ezres átlag nézőszám az Old Traffordon ebben az évben már 44 ezer volt. A folyamatos BL indulás és a hazai dominancia biztosította a pénzügyi hatalmat is, több pénzt fizethettek játékosokért, akiknek nagyobb bért is adhattak, mint bárki más a szigetországban. A tehetséges és sikeres csapat egyre nagyobb figyelmet kapott, nőtt a szponzorációk és a jegyeladások száma is, az ezekből befolyó profitot pedig új játékosokba fektethették. A United a Premier League történetének első nyolc évében hatszor generált kétszer annyi bevételt, mint a listán mögötte következő. Ez már nem is dominancia, sokkal inkább elnyomás volt. A televíziós közvetítések is a kezükre játszottak, hiszen a közvetítési jogok csupán felét osztották szét egyenlő módon, a másik felét a Tv-ben leadott meccsek száma és a bajnokság végén elért helyezés alapján kapták meg a csapatok. A Glazer család 2005-ös érkezése után szinte színtiszta üzleti alapon kezdték el irányítani a Unitedet. A nemzetközi rajongótábort kihasználva brandépítésbe kezdett az amerikai tulajdonos, tíz év alatt négyszeresére nőttek a reklámbevételei a klubnak.

Manchester világoskék fele

A City az első tíz évben kétszer is a Championshipben találta magát, egy szezon erejéig pedig a harmadik vonalba zuhantak. Nekik nem kezdődött olyan rózsásan a Premier League korszak, mint a szomszédnak. 2008-ig harmad annyi bevételük volt, mint a vörösöknek, de jött Mansur sejk és 180 fokos fordulatot vett a történet. Mezszponzor és a stadion nevének jogát is megvette a dúsgazdag keleti üzletember cégcsoportja, így öt év alatt 575 millió fontos mínusz is simán belefért. A pénzügyi fair play ekkor még ezt a gigászi költekezést nem büntette, amíg a tulajdonos fizet. És hát ő fizetett. 2011-ben harmadikak lettek, így rájuk is Bajnokok Ligája szereplés várt, amivel már ők is jobb szponzorációs lehetőségekhez jutottak. A 2013-ban megnyert első Premier League trófeájuk mellé 87 millió fontról öt év alatt 271 millióra ugró profit is jutott. Egy fecske nem csinált nyarat, ahhoz, hogy utolérje a városi riválist, folytatnia kellett a címek halmozását a Citynek. 3 évvel később Pep Guardiola érkezése komoly üzenet volt nem csak Angliában, hanem európaszerte. A City nem tréfál, esett le a tantusz ekkor már mindenkinek.

Egyszer fent, egyszer lent

 A másik oldalon ekkorra már világossá vált, nem tarthatják a lépést a City növekedésével. 2016 és 2020 között szinte teljesen stagnáltak a reklámbevételek, míg a meccsnapokon generált pénzek 2017 óta csökkennek folyamatosan. A világjárvány így is jobban sújtotta a vörösöket, akik 2020-ban is még kétszer annyit kerestek aznap, amikor a csapatuk játszott, mint a kék szomszédok. A United még így is(!!) 31 millió fonttal többet kaszált a Covid első évében, mint a City. A Bajnokok Ligája döntő miatt Pep Guardiola csapata jelentősen több pénzt kapott a TV-s közvetítésekért az MU-nál, amióta pedig a szigetországban is esett a United teljesítménye, már a PL-ben nekik van több bevételük. A Covid csak rétett egy lapáttal, a pandémia miatt csupán 6 hónappal és szinte csak aprópénzért hosszabbított a United a szponzoraival. A Citynél erről szó sem volt. Az anyagi fölény már egyértelműen a kéknél oldalon van, először a Premier League történetében – hozta le a The Athletic.

Marad-e a dominancia a kék oldalon? Rövidtávon szinte biztosan.

A többi csak spekuláció, de a pálya mellett a tőzsdét is érdemes lesz figyelni.

Facebook Comments