Mohammed bin Salman néhány hete még az újságok bűnügyi és a gazdasági bűncselekményekkel foglakozó rovatait töltötte meg, de foglalkoztak vele neves haditudósítók is hetente. Rövid idő alatt azonban hosszút fordult a világ – megmutatjuk, mennyibe is került a szaúdi trónörökösnek, hogy inkább a „kevésbé kellemetlen” sportújságírók foglalkozzanak vele?
Mohammed bin Salman 300 millió fontért vásárolt 80%-os tulajdonjogot a Newcastle Unitedban, a csapat szurkolói többnyire örömmel fogadták a tehetős tulajdonos érkezését. Az öröm mellé fejben már azonnal legyőzhetetlen szupercsapatokat építettek és előre ünnepelték a sikereket. Az álmodozásra minden okuk megvan, hiszen Salman vagyona 320 milliárd font papíron, ezzel vagyonosabb, mint a 10 leggazdagabb klubtulajdonos vagy éppen több mint tízszer annyi pénze van, mint a Manchester City szintén közel-keleti milliárdosának, Mansur sejknek.
A Szaudi befektetési alapnak a koronaherceg meghatározó tagja. Olyan kis-és középvállalkozásokban is érdekelt, mint a Disney, az Uber, a Starbucks, a Pfizer vagy a Facebook. De honnan lehet ennyi pénze a befektetési alapnak? A szaúdi állam ide is rakja a pénzt, amely az olaj eladásából származik, de mivel ez nem tart örökké, igyekeznek nem a pult alá, hanem inkább okosba, hosszútávon befektetni.
Kapcsolatépítés szempontjából sem rossz hely a Premier League tulajdonosok körébe kerülni, hiszen például a Newcastle most már kisebbségi tulajdonosai között van olyan befektető, aki a szélenergiában érdekelt. Ezekre a kapcsolatokra még akkor is szüksége lehet a főhercegnek, ha ő hetente készíthet szelfit az amerikai, a kanadai, a német, az orosz és a francia elnökkel is.
De mi is a baj akkor az új tulajdonossal?
A 36 éves Salman a szaudi király fia – az emberi jogok elleni vétkek sora áll a bűnlajstromán. Nem nagyon van olyan pont a „btk”-ban, amelyet akár személyesen, akár megbízóin közvetetten ne szegett volna már meg. Ennek ellenére úgy gyalogolt be a Premier League-be, mintha a Lordok Házában nőtt volna fel.
Az egyik legnagyobb port kavaró esete például Jamal Khashoggi, egy kormánykritikus újságíró megöletése volt, amelyhez minden bizonnyal ezer szállal kötődik. Ezt egy 2019-es UN jelentés ki is mondta, a szaúdi állam azonban mindent tagad. Tavaly is lehetett olvasni arról, hogy szívesen megvásárolnák a Newcastlet, azonban még egy közvetítési jogokkal kapcsolatos botrány is kirobbant.
A Transparency International ugyanis nyilvánosságra hozta, Szaúd-Arábia nem fizetett az angol liga közvetítési jogaiért, hanem azt Qatarból illegálisan szerezték meg. Ezzel megsértettek pár szabályt és persze hatalmas kiesést okoztak az angol labdarúgó szövetségnek. Ezeket azonban úgy néz ki, sikerült rendezni.
A liga ugyanis csak olyan feltételek mellett hagyta jóvá az üzletet, ha jogilag az állam nem irányíthatja a klubot. Az Amnesty International azzal vádolja az arab tulajdonosok egy részét, hogy a sporttal csak pénzt mosnak és igyekeznek feledtetni az emberi jogok elleni vétkeiket. Ilyenek például a nők és az LMBTQ+ közösség elleni diszkrimináció és a halálbüntetés használata. A koronaherceg ilyen szempontból kevésbé konzervatív, hiszen például a nők most először vezethetnek az országban, neki köszönhetően. Kis lépésnek tűnik, de az irány határozottan jó.
Egy október 18-án tartott gyűlésen a bajnokság és a csapatok vezetői megszavaztak egy ideiglenes szabályt, mely szerint a csapat szponzora nem lehet azonos üzleti körből, mint a tulajdonos, hiszen így egyik zsebből a másikba rakhatnák a tízmilliókat. Két csapat nem támogatta csak a javaslatot : a Manchester City és a Newcastle.
Mit várhatnak a szurkolók a csapattól?
Először is egy új edzőt keres a vezetés, Steve Brucetól ugyanis elköszöntek a Tottenham elleni hazai vereség után. A rövidtávú cél egyelőre a bentmaradás, ehhez télen igyekeznek majd megfelelően erősíteni. Hiába van ugyanis annyi pénz, amit megszámolni sem lehet, Mbappé vagy Haaland érkezése még azért odébb van. Először fel kell építeni egy csapatot, ami vonzó lehet a sztároknak.
Érdekes lesz figyelni, hogyan alakul majd a Newcastle sorsa és hogy megmarad-e a szurkolók lelkesedése az új vezetés iránt. Vagy esetleg fordul a kocka, és először az életben nem a koronaherceg kerget valakit, hanem a koronaherceget kergetik?