A Transfermarkt adatai szerint 1617 játékost „igazoltak” ezen a nyáron a klubok, ami nettó 147 kezdőcsapatot jelent. De nem csak a létszám jelentős, hanem a kifizetett összeg is: több, mint 6,5 milliárd fontot költöttek el a piacozók, viszont annak ellenére, hogy minden második cikk arról szólt, hogy a szaúdiak felvásároltak szinte mindenkit, a PL közelébe sem kerültek.
Anglia tarol, a szaúdiak zárkóznak
A Premier League csapatai 2,1 milliárd fontot „tapsoltak el”, ezzel még Bin Salman sem tudott versenyezni idén – 728 millió fonttal “csak” második legtöbbet költötték a közel-keleti bajnokság csapatai. A 2019-es eddigi rekordévhez képest kevesebbet fizetett az angolon kívül mind a négy top bajnokság. Az olaszok 1230 millió után 794-et, a spanyolok 1380 után 398-at, a németek 762 után 696-ot, a franciák pedig 713 után 691 milliót. A három legdrágább igazolásból kettő Anglián belül történt, Moises Caicedo 115 millió fontért ment a Brightonból a Chelseabe, Declan Ric pedig 105 millióért a West Hamből az Arsenalba. Jude Bellingham, aki eddig a Real Madrid talán legjobb formában lévő játékosa, “csak” 88,5 millió font volt. A három legtöbbet költő csapat a Chelsea (358 millió), az Al Hilal (303 millió) és az Arsenal (202 millió) volt.
Mi történt a spanyol bajnoksággal, hova tűnt a pénz?
Az egyik spanyol lap számításai szerint egy átlagos angol csapat 18-szor (!!!) költhet többet, mint egy spanyol. Ez hogyan lehetséges, nézzünk egy példát?!
A Newcastle 2021 októberében kieső helyen állt a bajnokságban, akkor azonban megfordult a széljárás, illetve talán helyesebb azt írni, hogy megfordították a széljárást. A Szaúdi Befektetési Alap 350 millió fontért megvette a klubot, télen elkezdte megerősíteni a keretet, az évet stabilan a középmezőnyben zárták, nem is volt kérdés, számolni kell majd velük. Elköltöttek azóta nagyjából 400 millió fontot és most a Bajnokok Ligájában játszanak.
Tökéletes példája ez annak, mekkora anyagi fölénye van a Premier Leaguenek a többi bajnoksággal szemben. A LaLigaban ilyen nem történhetne meg. Sokkal szigorúbban szabályozták a tőke beáramlását és a költekezést is, mint a szigetországban. Stabilabb lett a kisebb csapatok könyvelése, nem fenntartható hiteleket megtiltották a csapatoknak és maximalizálták a fizetéseket is.
Ez azonban a nagyobb gárdák európai versenyképességének rovására megy, hiszen ilyen szigorú szabályok mellett a Barcelona főleg ingyen igazolható és kölcsönjátékosok segítségével és jövőjének kiárusításával tudja csak tartani a lépést, a Real Madrid pedig a korábbi fiatalítása gyümölcsét ugyan még élvezheti, de Jude Bellingham megszerzése is már kisebb csodának számított. Ha minden így megy tovább, a királyiak is kieshetnek az európai elitből. A Sevilla helyzete tűnhet a legaggasztóbbnak, az Európa Liga specialista csapat klasszis kapusát pénzügyi okokból eladta a szaúdiaknak, világbajnok szélsővédője a Nottingham Forrestbe igazolt – az ő pótlásuk eddig nem nevezhető sikernek. Három vereséggel kezdték a bajnokságot és csak negyedik meccsükön tudták megszerezni első pontjaikat, hazai pályán gyűrték le az újonc Las Palmast. És ez a gárda tavaly még EL-t nyert, illetve az UEFA Szuperkupa döntőjében tizenegyesekig ment a Manchester Cityvel. A baj nem a megfontoltabb szabályokkal van, inkább azzal, hogy olyan más világot igyekeznek képviselni a spanyol szövetségnél, amilyennel saját nagyjaikat gáncsolják el.
A katariak szép csendben a szaúdiak után eredhetnek?
Mindenki felkapta a fejét Neymar, Benzema vagy Kanté transzferére, a katariak nem ekkora neveket szereztek meg, de nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy egy fél tucat nagy név kötött ki náluk is. Az Al-Arabi Marco Verratit és Abdou Diallot vette meg a PSG-től, az Al-Sadd Gonzalo Plataval, Matheus Uribevel és Romain Saissal erősített, az Al-Rayyan Thiago Mendest és Rodrigot kaparintotta meg, az Al-Duhail pedig Philippe Coutinhot igazolta le. Ez összesen 148 millióba fájt a kluboknak, ami nem szaúdi lépték, de nem is aprópénz. Az idősebb, nagy nevek mellet fiatal brazil tehetségeket is igazoltak, mint Giovani vagy Róger Guedes, érdemes lehet figyelni erre a bajnokságra is a közeljövőben.
A Szuperliga ötlete kiborította az egész labdarúgást szerető közösséget, emiatt elvetették az ötletet és eljárásokat indított a szövetség. De anyagilag már létezik ez a liga. Egy Bayern-PSG vagy egy Barca-Real nyilván érdekesebb marad, mint a Nottingham-Burnley, de bajnokságok szintjén már nincs verseny.