Idén hetedik alkalommal kapta meg a legrangosabb egyéni elismerést La Pulga. A focivilág fele tapsol, a másik fele a falat veri. Mik az érvek és érzések Messi mellett, illetve Messi ellen?
Szögezzünk le valamit, mielőtt a vélemények és a számok öltözőszagú bugyraiba ereszkedünk. Lionel Messi az egyik, ha nem a legjobb labdarúgó, akit valaha látott a világ. Egy ilyen klasszisnak bármelyik évben oda lehet adni a Yashin díj kivételével szinte minden címet. Ha bárki más produkál hasonló számokat, ebben a naptári évben, aranyba öntik nem csak őt, de száz évre visszamenőleg minden családtagját is.
Hogy miért? Egyrészt, mert 49 meccsen 40 gólt és 16 gólpasszt adott, másrészt pedig, mert egy éve a várható góljainak száma 30,28 volt, vagyis 10 olyan helyzetből is betalált, ahonnan “nem lehetett volna, illetve mások nem tudnak gólt lőni”. De 103 kaput eltaláló lövése, 224 sikeres csele, 118 helyzete is volt, ebből 26-ot a statisztikák a “nagy helyzet” kategóriába sorolnak. De nézzük csak tovább! 31 szerelése, 107 labdaszerzése – 39 pontot nyert csapatainak góllal vagy gólpasszal, melyekből 15-el meccset nyertek, 27 alkalommal pedig a mérkőzés legjobbjának választották. Mindezt ebben a naptári évben. De akkor ki másnak kellett volna adni?
Hát Robert Lewandowskinak
A lengyel csatárnak már tavaly is kijárt volna az Aranylabda, de akkor a koronavírus miatt nem osztottak díjat. Ez nem szegte kedvét, idén Gerd Müller német élvonalban tartott rekordját döntötte meg, ami eddig egy álomnak tűnt évtizedeken át. 45 meccsen 54 gól és 8 gólpassz – ha nem lenne Messi, ez bőven elég lett volna a győzeleméhez. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a gólzsákok nem csak az aranycipőt, hanem a labdát is hazaviszik a párizsi díjátadóról.
Voltak olyanok is, akik Jorginho győzelmét várták, hiszen az olasz középpályás megnyerte az Európa bajnokságot és a Bajnokok Ligáját is. Fontos hozzátenni, ezeket a címeket egy csapat nyeri, az Aranylabda pedig az egyéni teljesítményt díjazza, bár gyakran befolyásolja a szavazatokat az abban az évben elhódított címek mennyisége és minősége is.
Tehát akkor ki is érdemelte ezt idén?
Nyilván mindenkinek megvan a kedvence vagy a favoritja, de azoknak, akik azt mondják, hogy Lionel Messi nem érdemelte meg az Aranylabdát, annak valami személyes problémája van az argentinnel. Lehetett volna Lewandowskinak is adni, de a lengyel igazán tavaly érdemelte volna meg a díjat.
A lista többi részére is térjünk ki egy szösszenetre. A Top10-ben személyes preferencia szerint fel lehet cserélni pár embert, de ami utána jön, ott aztán vannak kérdések. Harry Kane huszonharmadik helye arra enged következtetni, véletlenszerűen kapták a helyezést a játékosok. Lautaro Martinez, Chiellini és Bonucci, Mason Mount, Bruno Fernandes és Riyad Mahrez is az angol válogatott csapatkapitánya előtt végzett. Már az év játékosa díjat sem kapta meg, hiába lőtte a legtöbb gólt és adta a legtöbb gólpasszt a Premier Leagueben, ez a helyezés pedig rávilágít, az is számít, melyik klub mezét viseli az illető. Donnarumma is kiválóan védett idén, az Eb-döntőben fogott büntetői pedig aranyat értek Olaszországnak, de az, hogy Edouard Mendy nincs a Top30-ban, szintén abszurd. A legjobb védési hatékonysága mellett egy BL serleg sem volt elég neki a listához és a Yashin díjhoz sem?
Egy biztos, ha jövőre is Messi kapná az Aranylabdát, a fenti kimagasló statisztikánál még sokkal jobbat kellene teljesítenie…