A vb-döntőben valószínűleg az elit két legjobb csapata játszott egymás ellen. Az argentin és a francia keret tagjai mellett azonban más csapatok játékosai is fontos szerepet kaptak. Most arról készítettem leltárt, kik robbantak, illetve robbanhatnak majd be a nagyok közé.

 A három testőr

A horvát Livakovic, a marokkói Bono és az argentin Martinez is megmutatták, hogy nem csak meccsek közben lehet kiválóan védeni, a hosszabbítás utáni büntetőpárbajokban is hősök voltak, a horvátok Brazília és Japán ellen is így nyertek, Marokkó a spanyolok ellen gólt sem kapott, még tizenegyesből sem, míg a végső győztes Argentína Hollandia után a Franciaországot is így verte meg. Minden meccs után kiváló kapusteljesítményekről beszélhettünk. A fiatal horvát kapusnak esélye lehet télen eligazolnia a Dinamo Zagrebból, Bono már 31 éves, de ő is dobbanthat egyet a Sevillából, míg Emiliano Martinez is nagyobb csapatot kaphat az Aston Villánál.

A maszkos horvát, akit mindenki akar

Josko Gvardiol, a bronzérmes horvát csapat régi nagyjai mellett csapata egyik legfontosabb emberévé vált. Amerikában még alkoholt sem vehetne, Katarban azonban fekete arcát védő maszkjával és kiváló teljesítménnyel hívta fel magára a figyelmet. Labdabiztos, kiváló fizikummal rendelkező védő, aki a földön és a levegőben is kemény ellenfél és még csak 20 éves! Az Lipcse védőjét nyáron 90 millió fontért sem engedték el a Chelseahez – az ára egy ilyen vb után biztosan felkúszott 100 millió fölé, ami már javában az irreális tartományt jelenti.

Sofyan Amrabat

A marokkói csapat motorja, a legtöbbet futó és legtöbbet szerelő játékos volt a tornán. Hiába játszik védekező szerepkörben, a játék irányításából is kiveszi a részét. Az okozna nagyobb meglepetést, ha nem hagyná ott a Fiorentinát már a télen.

Enzo Fernandez

A torna legjobb fiatal játékosának választott középpályás egy éve még a River Plateben játszott, azóta elvitte a Benfica és most már alapembernek is mondhatja magát a világbajnok argentin középpályán. Gólt szerzett, helyzeteket alakított ki és védekezett is rendesen. A Manchester United és a Chelsea is bankot robbantana érte, rajta múlik, mikor és hova megy.

És ha már River Plate, akkor Alvarez

Nem volt ott Katarban Pep Guardiola, de a Julian Alvarez kiváló játékával ismét bebizonyította, milyen jó szeme van a spanyol edzőnek a tehetséges fiatalokhoz. 2021 januárjában ugyanis az akkor még Európában alig ismert csatárt mindössze 14 millió fontért igazolta le a Manchester City. Az Erling Haaland okozta felhajtásban sokan megfeledkeztek róla, pláne, hogy csak idén nyáron csatlakozott az angol bajnoki címvédőhöz, eddig inkább csak epizódszereplőként láthatta a közönség. Egy ilyen világbajnokság után azonban törheti majd a fejét a spanyol edző, hogy lehet majd a pályán akár egyszerre a norvég és az argentin támadó is.