Most már talán a berlini nagymamák is megértik, miért mentek a punk unokáik minden áldott hétvégén az öreg erdész házához

Most már talán a berlini nagymamák is megértik, miért mentek a punk unokáik minden áldott hétvégén az öreg erdész házához

Most már talán a berlini nagymamák is megértik, miért mentek a punk unokáik minden áldott hétvégén az öreg erdész házához

A keletnémet titkosszolgálat, a rettegett Stasi ügynökeitől ezernyi jelentés született arról, hogy az Union Berlin szurkolói a hatvanas években nem (csak) drukkolni, hanem tüntetni (is) jártak a stadionba. A német főváros piros-fehér csapata valószínűleg ezért is maradt a szó szoros értelmében egy erdő mélyén az erdész háza mellett a foci szempontjából is illegalitásban – egy árva keletnémet kupán túl soha, semmit sem nyertek. A szurkolók azonban minden helyzetben kitartottak a klub mellett, ha kellett pénzt gyűjtöttek, ha kellett stadiont építettek. Lehet, hogy Minarik Ede szelleme Berlinben támadt fel? Ezt nem tudjuk! Annak viszont utána jártunk, miért vezeti a Bundesligát a lázadók csapata?

Kicserélték a fél csapatot

Hivatalosan tizenöten érkeztek és tizenkilencen távoztak a nyáron. A legfontosabb ezek közül, hogy a Notthinghambe igazolt Taiwo Awoniyi, hiszen érte 20,5 millió eurót kaptak (ez a bevételeik 80%-át jelentette), Marcus Ingvartsenért pedig 2,3 milliót fizetett a Mainz. A két támadó helyére egy amerikai center, Jordan érkezett, aki a svájci Young Boys-t hagyta ott 6 millióért, ami azt jelezi, hogy csatárposzton jelentős erősítéssel nem lehet vádolni az Uniont. Egy biztos, 11 millió eurós plusszal zárták a nyarat, ami a pénztárosnak megnyugtató volt, de a bérleteseknek nem, mert a legtöbben azt hihették, az Európa Liga és a Bundesliga egyszerre nagy terhelés lesz nekik. A negatív hullámok azonban nem hatottak, az Unionnak az utolsó meccse előtt minden esélye megvan arra, hogy az egyenes kieséses szakaszba jusson az EL-ben, hogy a bajnokságról már ne is beszéljünk.

Itt a recept – leltár az őszi eredményekről!

Kezdjük az Európa Ligával. Öt meccsen három győzelemmel, két vereséggel, kilenc ponttal a másodikok a D csoportban. Ez eddig talán nem is meglepő, az már viszont igen, hogy minden meccsük 1-0 lett. Amikor nyertek, akkor ennyire, amikor kikaptak, akkor is. A csoport utolsója, a Malmö két gólt lőtt, az Union hármat. Az első helyen álló Royal Union hat gólt kapott, a németek mindössze kettőt. Ilyen kevés lőtt góllal emberemlékezet óta nem jutott tovább senki európai kupából. A bajnokságban is hasonló a helyzet. 21 szerzett góljuk a tabella alsó felében tanyázó Kölnével vetekszik, viszont a Bayernnél is kevesebb, kilenc gólt kaptak tizenkét forduló alatt. A Lipcse és a München is csak egy-egy gólt tudott lőni a Berlinnek (ezen a két meccsen négy pontot szerzett a fővárosi csapat) sőt, a Borussia Dortmundnak gólt sem sikerült szereznie, mindhárom pontot otthon tartották a sárga feketék ellen.

Statisztikák arról, miben jó az Union

A várható gólok (xG) statisztika az elmúlt évek egyik legmeghatározóbb hívószava lett a labdarúgásban. Idén Németországban a Berlin teljesítette túl a legjobban ezt az adatot, hiszen a várható 12,69 gól helyett 21-et szereztek. Még Julian Nagelsmann csapata sem veri ennyivel a matekot. Ezt főleg Sheraldo Beckernek köszönhetik, aki az 1,8-as várható gólszámát kenterbe verve már hatszor mattolta a kapusokat, szinte egymaga szállítva az xG és rúgott gólok közti különbséget. Nem mellesleg az idény leggyorsabb száguldását is az ő neve mellé írják – Alphonso Davieshez hasonlóan – 36 km/h-val tépett el a védők mellett. A szabadrúgásaik 88 százalékkal veszélyesebbek a bajnokság átlagánál, ezzel ők vezetik ezt a listát is, a Freiburg és a Leverkusen előtt. Ameddig így használják ki a helyzeteiket és hátul is így zár a védelem, addig nincs mitől tartaniuk már csak azért sem, mert manapság már nem titkos-, hanem játékosügynök járnak a csapat meccseire.

Facebook Comments